Színészek: Hayley Atwell (Peggy Carter), James D'Arcy (Edwin Jarvis), Enver Gjokaj (Daniel Sousa), Bridget Regan (Dottie Underwood), Dominic Cooper (Howard Stark)
Zene: Christopher Lennertz
Első sugárzás: 2015. január 6. – 2016. március 1.
Első magyar sugárzás: 2016. augusztus 24. – 2016. december 21.
Évadok száma: 2
Epizódok: 18
Rendező: Stephen Cragg, Louis D'Esposito, Peter Leto, Christopher Misiano, Vincent Misiano, Joe Russo, Stephen Williams, Scott Winant
Alkotó: Christopher Markus, Stephen McFeely
Író: Jack Kirby, Stan Lee, Christopher Markus, Stephen McFeely, Eric Pearson, Lindsey Allen, Andi Bushell, Michele Fazekas
Műfaj: televíziós dráma, televíziós sci-fi, detektívtörténet
Folytatása: Marvel kapitány
Kapcsolódó film: Amerika kapitány: Az első bosszúálló
Státusz: Befejezett
RÁHANGOLÓDÁS:
Az élet gyakran hoz elénk olyan kihívásokat, amikor a sötétség súlya nyomja vállainkat, és a legváratlanabb helyeken kell megtalálnunk a fényt. Barátságaink, az összetartás és a bátorság azok az erők, amelyek képesek áttörni a legvastagabb árnyakat is, és megmutatni, hogy a legnagyobb harcok sem hiábavalók. Mert néha épp a legnehezebb út vezet el a legértékesebb jutalomhoz — egy igaz baráthoz, egy megbízható szövetségeshez, aki mellettünk áll, amikor minden más összeomlik. A rejtett titkok és a múlt sötét árnyai között is van hely a reménynek, ha hajlandók vagyunk megküzdeni érte.
KRITIKA:
Bár valószínűleg már sosem kapunk új évadot az Agent Carter-ből – hiszen kilenc év telt el a második szezon óta, és a Marvel azóta teljesen más irányba ment tovább –, én azért még mindig titkon reménykedem benne. Tudom, nem túl reális, de egy ilyen karaktert nehéz elengedni. Mert ha nem is jön több rész, legalább annak örülhetünk, hogy volt egy második évad – és ez már önmagában is sokat jelent.
Miközben a legtöbb Marvel-sorozat egyre inkább belesüllyedt a sötét tónusú, szuperhősös klisékbe, az Agent Carter megmaradt annak, ami az elejétől fogva volt: egy könnyed, stílusos kémsztorinak, a '40-es évek bájával és hangulatával. Nem világmegmentő szuperképességek uralják, hanem hétköznapi emberek próbálnak helytállni – és pont ettől olyan különleges ebben az univerzumban.
Hayley Atwell továbbra is fantasztikus Peggy Carter szerepében – egy olyan karakter, akiért egyszerűen nem lehet nem rajongani. Ezúttal kicsit kevesebb jutott a szívfájdalomból meg a női háttérbe szorításból (bár azért ezek még mindig jelen voltak), és több lehetőség nyílt valóban cselekvő hősként látni őt.
Az évad legerősebb ellenfele Whitney Frost volt, akit a Darkforce különleges, sötét ereje tett igazán félelmetessé. Wynn Everett fantasztikusan hozta a karaktert, akinek nemcsak az ereje, hanem az esze is komoly tényező volt – főleg, hogy a korszak előítéletei miatt ezt kénytelen volt elrejteni. Volt egy rész, ahol Peggy és Whitney múltját is megmutatták, és az különösen szépen érzékeltette, hogyan lettek ennyire elszánt, erős nők.
Ana Jarvis végre képernyőre került, és Lotte Verbeek szimpatikus, szókimondó, szerethető figurát formált belőle – sokkal jobban sikerült, mint amire számítottam. Bár nem kapott sok játékidőt, mégis emlékezetes maradt.
Jarvis maga továbbra is hozta a kedves, vicces segítő szerepét – néha talán kicsit túltolták a humort, de amikor komolyra fordult a helyzet (például Ana sérülése után), akkor ismét megmutatta, hogy a kapcsolatuk Peggynel jóval mélyebb a felszínes poénkodásnál.
Dr. Jason Wilkes karaktere sajnos nem lett túl érdekes, pedig a Dark Matteres történetszála lehetett volna izgalmas is. A Peggyvel való kapcsolatból sem lett semmi igazán komoly, de legalább a fináléban kaptunk egy szép, fájdalmas búcsújelenetet.
Sousa maradt az örök jófiú, akinek tényleg lehetett szurkolni – még ha a jegyese történetszála nem is sült el valami jól. Végül Peggyvel összejöttek, amit jó volt látni. Thompson pedig a megszokott arrogáns stílusát hozta, de legalább volt benne némi fejlődési lehetőség – még ha a módszerei elég kétségesek is voltak.
A mellékszereplők – Chadwick, Vernon, Manfredi, Hugh Jones – szépen árnyalták a történetet, még ha egyikük sem volt igazán kiemelkedő. Howard Stark (Dominic Cooper) továbbra is szórakoztató volt, és Dottie (Bridget Regan) karaktere is üde színfolt volt – sokszor ellopta a jeleneteket.
A második évad talán nem volt annyira erős, mint az első – helyenként túlságosan elvitte a humor, ami csorbított a komolyságán (Samberly poénjai különösen soknak tűntek) –, de így is egy szerethető, izgalmas szezon maradt. Tele volt jó karakterekkel, egy emlékezetes főgonosszal, és az L.A.-i helyszín még különlegesebbé tette az egészet. És ami a legfontosabb: Peggy Carter még mindig az a menő, okos és bátor nő, akit az első perctől kezdve szeretünk. Még ha több évad nem is lesz – ő akkor is örökre marad.
TÖRTÉNET:
1947-ben Peggy Carter Los Angelesbe utazik, hogy segítsen Daniel Sousának egy furcsa ügyben: egy nő holttestét találják egy befagyott tóban – nyár közepén. Az áldozat, Jane Scott, sugárzott, és az Isodyne Energy nevű kutatócéghez köthető, ahol viszonya volt a cég vezetőjével, Calvin Chadwickkel. Carter az Isodyne egyik tudósától, Jason Wilkestől tudja meg, hogy valami nincs rendben a cégnél. Eközben New Yorkban Carter és Jack Thompson elfogják a szovjet kémet, Dottie Underwoodot, akit végül az FBI vesz őrizetbe. Kiderül, hogy Chadwick és színésznő felesége, Whitney Frost próbálták eltussolni Scott halálát, és megvesztegetett rendőrök segítségével el is akarták hallgattatni a nyomokat. Az SSR-t egyre erősebben szorongatják a háttérből irányító hatalmak.
Calvin Chadwick találkozik a titokzatos Kilencek Tanácsával, akik leállítják a Zero Matter nevű projektjét, mondván, nincs eredmény, és inkább a szenátusi kampányára összpontosítson. A valódi irányító azonban a felesége, Whitney Frost, aki tudós létére Hollywoodban csak színésznőként érvényesülhet a nők elleni előítéletek miatt. Eközben Jason Wilkes segít Peggy Carternek a nyomozásban, bár vonakodik szembefordulni az Isodyne-nal, mivel az volt az egyetlen cég, amely feketeként alkalmazta őt. Elmondja, hogy az Isodyne a Manhattan-terv sikerét próbálta megismételni, és közben felfedezték a Zero Mattert – ezt érinthette Jane Scott is. Carter és Wilkes elhatározzák, hogy ellopják az anyagot, de az Isodyne-nál már a Tanács emberei próbálják eltüntetni a nyomokat. Wilkes eljut a Zero Matterhez, de összetűzésbe kerül Frosttal, aki szintén meg akarja szerezni. Az összecsapás során mindketten kapcsolatba kerülnek az anyaggal – Wilkes eltűnik, Frost viszont magába szívja a Zero Mattert.
Whitney Frost ráveszi férjét, Calvin Chadwicket, hogy keretezze be Jason Wilkest: azt állítják róla, hogy kommunista kém volt, aki szabotálta az Isodyne létesítményét. Jack Thompson Los Angelesbe érkezik Vernon Masters kérésére, hogy „eltussolja” az ügyet, és visszaküldi Peggy Cartert New Yorkba. Carter azonban segítséget kér Howard Starktól, és az Arena Club után kezd nyomozni – ez az a hely, ahol a Tanács tagjai találkoznak. Bár rájön, hogy a Tanács megzsarolta Chadwick szenátusi ellenfelét, nem tudja bizonyítani.
Carter „lekési” a járatát, majd szembesíti Whitney Frostot, de nem jut előrébb. Később a Tanács bérgyilkosa, Rufus Hunt támad rá, de Carter túléli az incidenst. Stark egy furcsa gravitációs anomáliát vizsgálva rájön, hogy Wilkes él – bár láthatatlan és nem képes fizikai formában megjelenni. Stark útnak indul, hogy egy régi mentorától kérjen segítséget Wilkes megmentéséhez.
Közben Frost felfedezi, hogy képes másokat magába olvasztani a Zero Matter segítségével – első áldozata saját filmrendezője lesz. Masters eközben bemutatja Thompson-t Chadwicknek, aki immár biztos befutó a szenátusi versenyben. Thompson kezd rájönni, hogy Carter gyanúja jogos volt.
Az 1920-as években, Broxtonban (Oklahoma) a fiatal Agnes Cully – a későbbi Whitney Frost – már zseniális elmével rendelkezik: rádiót javít, eszközöket épít, és jelentkezik az Oklahomai Egyetem tudományos programjába, de nemet mondanak neki, mert nő. 1934-ben Hollywoodba utazik, ahol egy ügynök felfedezi, és sztárságot ígér neki. Eközben 1940-ben, Angliában Peggy Carter Bletchley Parkban dolgozik kódfejtőként, és eljegyzett menyasszonyként ajánlatot kap, hogy csatlakozzon a Special Operations Executive-hoz. Végül elfogadja az ajánlatot, miután bátyja, Michael elesik a háborúban.
1947-ben Carter és Edwin Jarvis elrabolják Rufus Huntot, hogy többet tudjanak meg a Kilencek Tanácsáról. Hunt neveket és megbeszélések helyszíneit árulja el, mire Carter és Daniel Sousa megpróbálják az SSR-t rávenni, hogy behatoljanak az Arena Clubba – de Vernon Masters megállítja őket. Végül szándékosan szabadon engedik a bepoloskázott Huntot, aki megpróbálja zsarolni Chadwicket védelemért cserébe. A káoszba beleunva Whitney Frost megöli Huntot – magába szívja a Zero Matter erejével, ezzel felfedve valódi képességeit a férje előtt.
Jason Wilkes egy minta alapján egyre inkább vonzódik a Zero Matterhez Jane Scott testéből. Amikor elnyel egy kis mennyiséget, rövid időre visszanyeri fizikai testét, és megtalálja Scott holttestének rejtekhelyét. Peggy Carter és Edwin Jarvis megpróbálják megszerezni a testet, bízva benne, hogy a benne lévő Zero Matter végleg helyreállítja Wilkest. Ám mire odaérnek, Whitney Frost már elviszi az anyagot, és ráveszi férjét, Chadwicket, hogy segítsen ellopni egy atombombát a Tanácstól, hogy újra létrehozhassák a Zero Mattert.
Ehhez Frost felkeresi volt barátját, a maffiavezér Joseph Manfredit, aki embereket biztosít nekik cserébe Chadwick médiabeli befolyásáért. Carter, Jarvis, Daniel Sousa és az SSR néhány embere betör a Roxxon létesítményébe, ahol a bombákat őrzik, és hatástalanítják őket, mielőtt Frost elérné azokat. Carter összecsap Frosttal, de megsérül – egy fémrúd átszúrja. Frostnak sikerül elmenekülnie.
Közben Sousa véletlenül elárulja menyasszonyának, hogy valójában Cartert szereti. Wilkes vigasztalja a lábadozó Cartert, de közben a teste újra elkezd elhalványulni.
Jason Wilkes visszatér a fizikai világba, de attól tart, hogy bármelyik pillanatban újra eltűnhet. Tervez magának egy speciális kapszulát, ami stabilizálhatná, de ehhez még több Zero Matterre van szüksége. Mivel Whitney Frost az egyetlen ismert forrás, Peggy Carter – még mindig sérülten – nem tud személyesen akcióba lépni. Helyette kiszabadítja Dottie Underwoodot, és Jarvisszal együtt elküldi őt Chadwick egyik kampányrendezvényére.
Az esemény valójában a Kilencek Tanácsának titkos találkozója is, ahol Chadwick bemutatja Frostot – ami példátlan, hiszen a Tanács soha nem tárgyal nőkkel. Vernon Masters és Jack Thompson szintén jelen vannak. Jarvis eltereli Thompson figyelmét, miközben Underwood egy Wilkes által tervezett eszközzel sikeresen mintát vesz Frostból.
Sousa közben bevallja Carternek, hogy menyasszonya elhagyta őt a Peggy iránti érzései miatt. Underwood kihallgatja a Tanács ülését, ahol Chadwick elárulja Frostot, és lefogják. Frost azonban új erejével kiszabadul, megöli férjét és több Tanácstagot, majd bejelenti: mostantól ő irányít.
Masters és Thompson elfogják Underwoodot, de a Zero Matter minta ott marad. Masters arra utasítja Thompsont, hogy „semmisítse meg” Cartert. Thompson megpróbálja visszaküldeni őt New Yorkba, de sikertelenül. Underwood végül Frost hatalmába kerül.
Whitney Frost és a megmaradt Tanácstagok eltussolják Calvin Chadwick és a többi tag meggyilkolását. Frost kinevezi Joseph Manfredit jobbkezének. Ana Jarvis segítségével Jason Wilkes a Zero Matter és a speciális kapszula segítségével visszanyeri fizikai testét, de nem maradhat sokáig a kapszulán kívül.
Vernon Masters megpróbálja kihallgatni Dottie Underwoodot, de Frost áthelyezi őt: inkább a Roxxontól ellopott urániumot kell megtalálnia. Frost maga veszi kézbe Underwood vallatását, és képességeivel kiszedi belőle, hogy Carter a Zero Mattert Wilkes megmentésére akarta.
Frost csapdát állít: elcsalja Cartert és Jarvist Wilkes mellől. Eközben Masters megpróbálja rávenni Sousát, hogy segítse az uránium visszaszerzését. Amikor Sousa visszautasítja, Masters emberei megtámadják az otthonában, így kényszerpihenőre kell mennie. Masters ezután átveszi az irányítást az SSR Los Angeles-i irodája felett.
Frost és Manfredi elrabolják Wilkest, hogy tanulmányozzák és kezeljék az állapotát. Hogy feltartsa Carteréket, Frost lelövi Ana Jarvist. Míg Carter és Jarvis Ana életéért küzdenek, Underwood megszökik.
Az epizód 1946-ban kezdődik, amikor Peggy először hívja Jarvist egy bomba hatástalanításáról. 1947-ben Ana kórházban fekszik, miután Frost meglőtte, Jarvis kétségbeesett, Peggy pedig Frost ellen készül. Wilkes Frost laborjában ébred, aki a Zero Matter „hangjára” próbálja rávenni.
Peggy és Sousa Frost új szövetségesén, Manfredin keresztül hamis urániumot kínálnak Wilkes szabadon engedéséért. Stark tudósa hamis rudakat készít és egy gamma ágyú tervét dolgozza ki a Zero Matter bezárására. Jarvis is részt vesz az akcióban, de Thompson megzavarja őket egy Peggy ellenes dossziéval.A cserét Frost leleplezi, dimenziós kaput nyit, és Wilkes lesz az energiakapcsoló, aki telítődik Zero Matter-rel. Jarvis rálő Frostra, de sebei azonnal gyógyulnak. A csapatot legyőzik, Peggyt és Jarvist elrabolják, az epizód így ér véget.
Az epizód Peggy Carter tudatalattijában kezdődik, ahol egy fekete-fehér díszletből 1940-es évekbeli musical jelenet válik, Jarvis, Sousa és Angie szelleme arra ösztökéli Peggyt, hogy döntsön a szerelmei között. Peggy és Jarvis egy rabszállító teherautóban ébrednek, kiszabadulnak, és a Mojave-sivatagba menekülnek, ahol Jarvis bevallja, hogy felesége már nem lehet gyereke.
Az SSR-ben Thompson titokban átalakítja Stark gammaágyúját távirányítású bombává, hogy ezzel beférkőzhessen a Kilenc Tanácsába, miközben Masters hatalmat akar szerezni. Frost egy hulladékfeldolgozóban Wilkest kötözi egy műtőasztalra, és megpróbálja kiszívni belőle a Zero Mattert, ami instabillá válik.
Peggy csapata Stark birtokán újra összeáll, ahol Samberly zajzavarást készít Thompson vezérlőjének hatástalanítására. A Frost létesítményén zajló összecsapásban sok az árulás: Thompson felajánlja a bombát Frostnak és Masternek; Peggy leállítja a detonátort; Wilkes pedig a Zero Matter túlterhelése miatt bezárja magát a tárolókamrába. A végén Wilkes teste robbanásszerűen szétesik, miközben sötét energia hulláma elárasztja a helyiséget, Peggy, Sousa és Frost pedig egy növekvő ürességbe néznek.
Whitney Frost felszívja Jason Wilkes-ből kiszabadult Zero Mattert, de Peggy Carter megmenti Wilkest, és Howard Stark is visszatér, hogy segítsen nekik elmenekülni. Jack Thompson Vernon Masters-nél talál egy kompromittálónak vélt aktát Carterről, valamint egy titkos Kulcsot a Kilenc Tanácshoz. Joseph Manfredi kezd aggódni Frost viselkedése és új megszállottsága miatt, hogy saját tervezésű gépével újabb dimenziórepedést nyisson. Manfredi találkozik Starkkal és a többiekkel, és beleegyezik, hogy elterelje Frost figyelmét, míg Carter és Daniel Sousa lefényképezik Frost gépének tervrajzait, amelyet Stark és Wilkes maguk építenek meg. Egy új repedést nyitnak, Frost odavonzódik hozzá, de a gammaágyú segítségével eltávolítják belőle a Zero Mattert, amely egy másik dimenzióba kerül. Frost az irányítása alatt töltött idő miatt megőrül, és elmegyógyintézetbe kerül. Thompson átadja a titkos kulcsot Carternek, aki úgy dönt, Los Angelesben marad Sousával. Thompson New Yorkba készül visszatérni, de hotelében lelövik, a gyilkos elviszi Carter aktáját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése