Cím: A vad robot
Eredeti cím: The Wild Robot
Rendező: Chris Sanders
Író: Peter Brown
Szereplők:
Lupita Nyong'o - Roz (hang)
Pedro Pascal - Stikli (hang)
Kit Connor - Derűcsőr (hang)
Zene: Derűcsőr (hang)
Műfaj: animáció, kaland
Bemutató: 2024. szeptember 27.
Magyar bemutató: 2024. október 24.
Gyártó: DreamWorks Animation / Universal Pictures
Játékidő: 1 óra 42 perc
Korhatár: 12
Előző: -
Folytatás: -
Könyv: Chris Sanders: The Wild Robot
Kapcsolódó művek: -
RÁHANGOLÓDÁS
A technológia és a természet viszonya mindig is izgalmas ellentétpár volt: vajon az ember alkotta gépek képesek lehetnek beilleszkedni egy világba, ahol minden élőlény ösztönökre, kapcsolatokra és harmóniára épít? Mit jelent a „létezés”, ha nemcsak hús-vér testek, hanem fém és program is képes érzéseket, felelősséget és kötődést formálni? A fejlődés és a természet közötti határvonal egyre homályosabb, s a kérdés ott lebeg a levegőben: lehet-e egy mesterséges teremtmény igazán otthonra találni az élők világában?
"Ahol a szárnya túl kurta, azt majd a szíve kipótolja."
Történet
"Most már visszatérhetsz a magányos életedhez, amiben a túlélésért küzdesz a szigeten, ahol mindenki meg akar ölni és enni."
Egy pusztító vihar következtében egy Universal Dynamics teherhajóról több ROZZUM robot a tengerbe vész, és a gépek egy lakatlan szigeten sodródnak partra. A hat közül csak egyetlenegyet sikerül újraéleszteni: a 7134-es egységet, akit később Roz néven ismer meg a sziget élővilága. A robot eleinte idegen testként hat a vadon lakói között, félelmet keltve mindenütt, amerre jár, miközben ő maga kétségbeesetten próbál beilleszkedni és értelmet találni új környezetében.
"Ha valamit sosem kaptál meg, az sokat jár a fejedben."
Idővel azonban Roz különös feladatra talál: egy magára maradt ludcsibét kell gondoznia, aki lassan saját gyermekeként tekint rá. Az új szerep során kapcsolatba kerül más állatokkal is, szövetségeket köt és otthont épít, miközben fokozatosan közelebb kerül azokhoz, akik először ellenségnek tartották. A történet így a túlélésből fokozatosan egy családról, közösségről és elfogadásról szóló mesévé válik, amelyben a gép és a természet között látszólag áthidalhatatlan szakadék is szűkülni kezd.
A Spoilerért nyisd ki
A harmónia azonban törékeny: Roz múltja, az emberek által küldött felderítő robotok, valamint egy könyörtelen vezér, Vontra érkezése súlyos próbatételek elé állítják a szigetet. Árulások, veszteségek és kíméletlen összecsapások során Roz és társai kénytelenek szembenézni a pusztulás veszélyével. A végső ütközetben Roz látszólag feláldozza magát, ám az iránta érzett szeretet visszahozza a működésbe, és sikerül legyőznie ellenfelét. A történet zárásaként Roz elhagyja a szigetet, hogy távolról védje meg azokat, akik otthonává és családjává váltak, miközben ígéretet tesz a visszatérésre.
"Nem te hibáztál. De amiért megpróbáltad orvosolni, az minden."
KRITIKA
Rövid tartalom (spoilermentes)
A film egy távoli, embermentes szigeten játszódik, ahol egy meghibásodott robot, Roz – hivatalos nevén ROZZUM 7134 – éledezik és igyekszik túlélni az élővilág között. Miközben tanul beszélni az állatok nyelvén, váratlanul egy árva ludcsibe nevelésének felelőssége száll rá, és ennek kapcsán fényt derül Roz céljaira, identitására és kapcsolataira a természettel és a teremtőivel. A fő konfliktus az, hogy Roz hogyan illeszkedhet be egy számára idegen világba, miközben lojalitása, célja és kötődései folyamatosan próbára vannak téve.
Történet és forgatókönyv
A sztori alapötlete – egy gép, amely emberi érzelmeket és anyai ösztönöket tanul – nem merőben új, és az adaptáció hajlamos a klisék felé is sodródni. Ugyanakkor a forgatókönyv több ponton finom játékkal segíti ki az archetipikus elemeket: a robot-ember kapcsolat, a személyes fejlődés, a konfliktus a tervezett program és a szabad akarat között. A tempó jórészt kiegyensúlyozott, de a végkifejlet felé néhány jelenet – különösen az akció-rohamok és összecsapások – túl sűrűnek tűnnek, és néha érződik, hogy a dramaturgia erősebben tolja a film „emelkedő” pontjait, mintsem hogy engedne valódi fokozódásnak kibontakozni. A karakterfejlődés Roz és Brightbill viszonyrendszerében a legerősebb – ahogyan a gyermek-nevelés metaforája kibontakozik – de néhány mellékszereplő motivációja (például Vontra vagy a RECO-robotok) inkább eszköz, mint mélyen árnyalt figura.
Rendezés és képi világ
Chris Sanders rendezése több alkalommal emlékeztet arra a vizuális érzékenységre, amit a Disney klasszikusai vagy Miyazaki művei révén ismerünk. A természet részletei – a növényzet, a víz, az időjárás – festői megközelítéssel vannak kezelve, a háttér és tereptárgyak finom textúrái a képi világot organikusnak és élőnek teszik. Ugyanakkor Roz, mint gépi test, kontrasztként sitty-sát szerkesztés, ami tudatos elidegenítő hatást hoz. A kamera elhelyezése gyakran statikusabb, hogy reflektáljon Roz kívülállóságára, de akciójeleneteknél dinamikus vágásokkal és látványos mozgásbelitásokkal oldja fel önmagát. Az időjárási jelenségek (vihar, hó, villám) dramaturgiai szerepet kapnak, vizuálisan és hangulatban is kulcspontokká válnak.
Színészi alakítások
Számomra Lupita Nyong’o Roz hangjaként a film gerincét képezi: mivel karaktere nem rendelkezik mimikával, a hangjai finom árnyalatokra építenek, és hűen közvetítik Roz gondolkodását és érzelmeit. A többi szereplő – különösen Pedro Pascal Finkként és Bill Nighy Longneckként – kellő karakterességgel jelenik meg, bár mivel sok állati figura, ezek az alakítások szinkronhangra és motívumokra támaszkodnak. A szinkron szintje összességében megbízható, nem emelkedik ki, de nem is zavaró; az lehetett volna érdekesebb, ha nagyobb karakter-ellentétek kapnak extra játékosságot a hanggal.
"Néha, hogy túléljünk, többé kell válnunk, mint amire programoztak minket."
Zene és hangulat
Kris Bowers zenéje harmonikusan illeszkedik a film érzelmi ívéhez: hol drámai, hol elhalkuló, hol reményt sugárzó, soha nem tolakodó. A természetes hangok – erdő, szél, állathangok – és a zenei betétek együtt teremtenek olyan atmoszférát, amely nem engedi „kiszállni” a közönséget a világából. Különösen a csendes pillanatokban mutatkozik meg a zene és hang design finomsága: amikor Roz tanul figyelmesen közegéhez alkalmazkodni, a háttér és hangkép együtt dolgozik a hallgatóban felépülő empátiáért.
Összegzés
Ez a film legerősebben ott áll, hogy egy technológiai lényt valóban emberi mélységgel közelít meg: Roz és Brightbill kapcsolata, az önfeladás, hűség és identitás dilemmái hitelesen bontakoznak ki. A vizuális világ és a hangzásvilág pedig támogatják, hogy ne pusztán mese legyen, hanem érzékletes élmény. Gyengeségként értékelem, hogy az akció- és konfliktusrészek időnként túlerőltetettnek tűnnek, és néhány mellékszereplő motivációja nem kap elég mélységet. Műfajkedvelőknek, családi közönségnek és az animációt komolyan vevőknek egyaránt ajánlom – azok számára, akik értékelik, ha egy látszólag „gyermekfilm” kérdéseket mer felvetni a kötődésről, létértésről és arról, mit tesz azzá, amit szeretetnek nevezünk.
Végső értékelés:
Az alapötlet erős és érzelmileg hatásos, de időnként klisékbe csúszik és túlzsúfolt akcióval terheli a finomabb drámai ívet.
Roz és Brightbill kapcsolata mély és emlékezetes, de a mellékszereplők motivációi gyakran felszínesek maradnak.
A zene, a természetábrázolás és a képi világ harmonikusan teremtenek bensőséges, mégis epikus atmoszférát
Egy erőteljesen megvalósított, vizuálisan és érzelmileg hatásos animációs film, kisebb forgatókönyvi gyengeségekkel.
Felhasznált források: Wikipédia, Snitt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése