Cím: Csodák könyve
Eredeti cím: The Book of Clarence
Rendező: Jeymes Samuel
Író: Jeymes Samuel
Szereplők:
LaKeith Stanfield - Clarence / Tamás
James McAvoy - Poncius Pilátus
Teyana Taylor - Mária Magdolna
Zene: Jeymes Samuel
Műfaj: bibliai komédia-dráma
Bemutató: 2024. január 12.
Magyar bemutató: 2024. augusztus 2.
Gyártó: Legendary Pictures
Játékidő: 2 óra 9 perc
Korhatár: 12
Előző: -
Folytatás: -
Könyv: -
Kapcsolódó: Keresztény vallás
RÁHANGOLÓDÁS
Ősidők óta kísért minket a kérdés: mi választja el a hitet a megtévesztéstől, a csodát a szemfényvesztéstől? Az ember vágyik a bizonyosságra, de közben gyakran saját kételyeiben keresi a kapaszkodót. A közösségek teremtik meg a vezetőiket, vagy a vezetők formálják a közösséget? És vajon mi történik, amikor a tudás, a hit és az illúzió határai összemosódnak? Lehet-e egyetlen ember útja válasz mindannyiunk legősibb dilemmájára?
" Megütött! Férfi nem üt férfit, az a nők dolga!"
KRITIKA
Rövid tartalom (spoilermentes)
A film története nagy vonalakban a bibliai idők Jeruzsálemébe visz vissza, ahol egy egyszerű férfi saját útját próbálja megtalálni egy olyan korban, amikor a hit, a hatalom és a túlélés kérdései összefonódnak. A főszereplő útkeresése során az identitás, a vezető szerep és a hit ereje áll a középpontban, miközben a háttérben a római elnyomás és a vallási közösségek feszültségei adják a keretet. A film egyértelműen a Messiás-kérdés újraértelmezésére épít, de olyan irányból közelíti meg, amely egyszerre provokatív és a megszokottól merőben eltérő.
Történet és forgatókönyv
A történet és a forgatókönyv alapvetően egy izgalmas vállalkozás, hiszen a bibliai narratívát nem a megszokott tiszteletteljes, hanem szatirikus, groteszk és modern gondolatokat is beemelő szemszögből meséli újra. Ezzel eleve megosztó, de kétségkívül friss megközelítést kínál. A tempó azonban gyakran egyenetlen, a humor és a dráma váltakozása sokszor disszonáns, és a karakterek fejlődése sem mindig indokolt. Bár akadnak valóban emlékezetes fordulatok, amelyek képesek új megvilágításba helyezni a klasszikus történetet, több helyen logikai következetlenségek és túlzottan erőltetett jelenetek gyengítik a hatást. Mint olyasvalaki, aki kifejezetten szereti a történetek újramondását más szemszögből, értékelem a kísérletet, de az összhatás nem minden esetben áll össze.
Rendezés és képi világ
A rendezés és a képi világ szintén kettős képet mutat. A látványvilág helyenként monumentális és látványos, máskor kifejezetten szegényesnek vagy öncélúan stilizáltnak hat. Az operatőri munka sokszor törekszik a grandiózus bibliai eposzokat idéző képekre, ám nem mindig sikerül konzisztensen fenntartani a vizuális erőt. A díszletek és helyszínek hitelessége sem minden ponton meggyőző, egyes jelenetekben érződik a túlzott teatralitás, ami inkább elidegenít, mintsem bevon. Ugyanakkor vannak pillanatok, amikor a rendezés valóban képes feszültséget és atmoszférát teremteni, de ezek inkább szigetszerűek, mintsem egy nagy egész részei.
Színészi alakítások
A színészi alakítások a film egyik legerősebb, de egyben legproblematikusabb elemei. A főszereplő karaktere nehéz feladat, hiszen egyszerre kellene hitelesnek és karikaturisztikusnak lennie, de a színész inkább csak az egyik póluson tud igazán működni. A mellékszereplők között akadnak emlékezetes teljesítmények, különösen azok, akik bátran játszanak rá a szatirikus hangnemre, míg mások inkább elvesznek a tónusbeli bizonytalanságban. A karakterek közötti kémiát is gyakran aláássa az, hogy a film nem tudja eldönteni, komédiát vagy drámát akar-e elsősorban játszani.
Zene és hangulat
A zenei világ vegyes képet mutat. Vannak erős zenei betétek, amelyek képesek kiemelni a drámai csúcspontokat, de összességében hiányzik belőlük az egységes koncepció. A hangulatépítés sokszor esetlegesnek hat, mintha a zene inkább kísérné a jeleneteket, semmint vezetné őket. Az atmoszférateremtés így nem válik igazán emlékezetessé, pedig egy ilyen történethez éppen az erőteljes zenei világ adhatná meg a súlyt.
Összegzés
Összességében a film egy bátor, de nem minden szempontból sikeres kísérlet arra, hogy a jól ismert bibliai történetet új szemszögből, provokatívan és modern gondolatokkal átszőve mesélje újra. Legnagyobb erőssége az eredetiségre való törekvés, legnagyobb gyengesége a tónusbeli bizonytalanság és a következetlenség. Azoknak ajánlható, akik nyitottak a radikálisan más megközelítésekre, és képesek elviselni, ha a szentséghez való viszony humorral, iróniával és gúnnyal vegyül. A széles közönséget azonban aligha fogja maradéktalanul meggyőzni, mert a film túl sokszor botlik meg saját merészségében.
Történet
A történet három „könyvben” bontakozik ki, melyek címei a Tízparancsolat stílusában jelennek meg: „A 13. apostol”, „Az új Messiás” és „A keresztre feszítés”. A cselekmény középpontjában Clarence áll, egy nehéz sorsú héber férfi Jeruzsálemben, Kr. u. 33-ban. Barátjával, Elijával elveszítenek egy szekérversenyt Mária Magdolna ellen, így elúszik a nyeremény, ami kiszabadíthatta volna őket az adósságcsapdából. Clarence-nek tartozása van a rettegett Jedediának, ugyanakkor titkon szereti annak húgát, Variniát. A római katonák közben igazságtalanul megvádolják őt és barátját lopással, ami csak tovább súlyosbítja helyzetét.
A kétségbeesett Clarence kábítószerek hatása alatt született ötlettől vezérelve elhatározza, hogy álmessiásnak adja ki magát. Csatlakozni akar az apostolokhoz, de kinevetik, ráadásul saját ikertestvére, Tamás is elutasítja. Később ravaszsággal kiszabadítja Barabbást, a legyőzhetetlennek tartott gladiátort, és általa hírnévre tesz szert. Kíséretével bejárja a vidéket, „csodákat” mutat be, pénzt gyűjt, és tudásra épülő tanokat hirdet. A keresett pénzt végül nem Jedediának fizeti vissza, hanem a gladiátorok felszabadítására fordítja. Mindeközben a rómaiak, a farizeusok és saját környezete is gyanakvóvá válik vele szemben, ahogy egyre inkább messiásként kezd feltűnni a tömeg előtt.
A Spoilerért nyisd ki
A végjátékban a fordulatok sorra érkeznek: Varinia elárulja Clarence-t, aki római kézre kerül, és Pilátus előtt ismeri be, hogy szélhámos. Meglepetésére azonban képes a vízen járásra, ám ez sem menti meg a kereszthaláltól. Egy szegény koldus, Benjamin – akiről kiderül, hogy a „klasszikus” Jézus-ábrázolásra emlékeztet – szintén vele együtt kerül keresztre. Barabbas halhatatlansága ellenére se tudja megakadályozni az eseményeket, és Clarence sorsa pecsételődni látszik. Azonban a történet legnagyobb csavarja a végén érkezik: Jézus feltámasztja Clarence-t, megbocsát neki, és ezzel a kételyek közt élő férfi végre egyszerre érti meg és hiszi el az igazságot. Clarence mosollyal az arcán lép át a hitbe és a bizonyosságba.
Végső értékelés:
Az új szemszög érdekes és provokatív, de a történetvezetés túl sokszor inog meg és veszíti el a fókuszt.
A főhős figurája nem tudja betölteni a neki szánt súlyt, a mellékszereplők pedig gyakran csak vázlatosan vannak kidolgozva.
Vannak erős, atmoszférikus jelenetek, de a film nem találja a megfelelő egyensúlyt a szatíra és a dráma között.
Ambiciózus vállalkozás, amely sok szempontból izgalmas, de következetlenségei miatt inkább különc próbálkozás, semmint kerek egész.
Felhasznált források: Wikipédia, SNIT
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése