
Cím: Láthatatlan boszorkány (Modern boszorkány sorozat 2.)
Eredeti cím: A Hidden Witch
Kiadó: Maxim (Dream)
Fordító: Komáromy Rudolf
Kiadás éve: 2015
Műfaj: fantasy
Fülszöveg:
Elorie-t mindig is boszorkányok vették körül. Kislány kora óta arról a napról álmodozott, amikor- testvéreihez, unokatesvéreihez hasonlóan- megkapja saját varézserejét, és ő is részese lehet a csodálatos misztériumnak. Ám ez a nap nem jött el, bár már 26 éves. Eloire átlagos életet él, egy kis fogadót vezet a férjével, Aaronnal, és minden nap besegít az ifjú boszorkánytanoncok nevelésében. Szabadidejében különleges ékszereket készít. De hogy ő nem egy a boszorkányok közül fájó pont az életébe.
Ám egy napon minden megváltozik, és felcsillan a remény, hogy Eloire talán mégis különleges. A lányt nagyanyja, Moira ráveszi, hogy vesse alá magát egy újabb bűbájnak, mely a boszorkányképességet méri. Eloire eleinte vonakodik, mert emlékeiben ott élnek a korábbi próbálkozások fájdalmas végeredményei: nincs varázsereje sem különleges képessége. Végül aláveti magát az újabb vizsgálatnak, de sajnos most sem túl biztató a végeredmény, mert bár a bűbáj varázserőt jelez, a boszorkányok közül ezt senki nem érzékeli. És miközben mindenki azon igyekszik, hogy megfejtse ezt az ellenmondást, döbbenetes dolog történik. Vajon mindez véletlen, vagy Eloire rejtett képességei kezdenek kibontakozni?
Cselekmény:
Eloire-nak nincsen varázsereje, amit gyerek kora óta bántja. Irigykedve nézte testvérét és a kapcsolatuk is megromlott, mert neki nem volt varázsereje. Aztán egy internetes kereső program kiszűrte, hogy Eloire márpedig boszorkány méghozzá elég erős, csak ez egy új fajta varázserő. Eloire-nak persze ez nem igazán tetszett, mert ő a hagyományokat szereti és, olyan akart lenni, mint bárki más.
A körülötte élők, míg Eloire sopánkodott, próbáltak rájönni, hogy ez az új varázserő pontosan mire is jó. Elnevezték internet varázserőnek, mert csak net hozzáféréssel együtt tudtak vele működésbe lépni. Ez a varázserő hosszas találgatás után kiderült, hogy arra jó, hogy össze kösse a mágiát emberekkel, még több ezer kilométer távolságról is.
Eloire a saját siránkozásában nem jött rá miért is nagyon különleges ez a képesség. Például Marcus ikertestvérét is meg lehetett volna vele menteni.
Mikor Eloire végre rájött, hogy a varázsereje nem csak "bűvészmutatványokra" jó, elkezdett intézkedni és sok segítséggel létrehozott egy, olyan könyvtárat, amelyben varázsigék vannak elraktározva és bármikor fel tudják használni bármelyiket és életeket is tudnak vele menteni.
Értékelés:
Én még ilyen hisztis főszereplővel életemben nem találkoztam. Eloire a legrosszabb karakter a világon, aki valaha fő szerepet kapott. Annyira elöntötte az önsajnálat meg az irigység, hogy elmarta maga mellöl a saját húgát, mert neki volt varázsereje. Aztán kiderül, hogy neki is van sőt nem is akármilyen, hanem egy nagyon hasznos és új fajta, amelyben ő a legerősebb, de az őt nem érdekli, mert nem olyan, mint akárki másé.

És mikor mások megprobálják neki magyarázni azt, hogy ennek milyen sok gyakorlati előnye lehet még ő duzzog, mert nem egy középszerű boszorkány....én még ilyet nem pipáltam, de komolyan. A könyvet ez az egy momentum húzza le. A pocsék főszereplő.
De, ha nem akadok fönn ezen a kis tényen, akkor a könyv az remek! A főszereplők nagyon aranyosak. Az egész könyvet belengi a szeretet meg az összetartozás na meg persze a családias légkör. Három generációnyi boszorkány gyűlik össze és mindig csibészkednek valamit. Nagyon édesek.
Maga a történet pedig olvastatja magát. Pörögnek az események meg az emberek. A meghatottság sokszor könnyeket csal a szemembe.
Eloire: Értékelés első bekezdés...nem kívánok többet vele foglalkozni
Moira: Az öregek bölcsességével és a fiatalok humorával ötvözött karakter. Egyik kedvenc!
Marcus: Pozitívat csalódtam!!!
Ginia: Hajrá harcoslány! :)
Borító: 5/5
Tartalom: 5/5 (Eloire miatt nincs csillag!)
Idézetek:
Anyu azt szokta mondani, hogy a lányok nem dühöngenek. Mi elégtételt veszünk. (6. oldal)
Az életre szóló döntések pillanatai olykor a legváratlanabb helyzetben rontanak az emberre. (210. oldal)
-Fogalma sincs,..., még mindig azt hisz, ez csak mókázás a tengerparton.
-Miért te nem?,...,
-Ezzel megmenthettem volna a testvéremet. A saját erőm nem volt elég, és nem tudtunk idejében kört összehívni.(292. oldal)
Imádni valók benne az emberek. Végre egy könyv, amelyben nincs fájdalom meg szenvedés. Ajánlom mindenkinek, még az első részt se kell ismerni és úgy is teljesen világos. Engem majdnem megríkatott a buszon a meghatottság, pedig nem vagyok sírós fajta!
Ha még nem lakattad jól a kíváncsiságod:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése