-->

2017. október 23., hétfő

Alan Bradley: A jósnő kristálygömbje

Szerző: Alan Bradley
Cím: A jósnő kristálygömbje ( Flavia de Luce rejtélyei 3)
Eredeti cím: A Red Herring Without Mustard
Kiadó: Maxim (Dream)
Fordította: Dávid Katalin zsuzsanna
Műfaj: krimi, ifjúsági



Fülszöveg:

Alan Bradley egy elbűvölő regénnyel tér vissza, amelynek főhőse a rettentően okos és rendíthetetlen tizenegy éves nyomozó, Flavia de Luce. A koraérett vegyész mérgek iránti szenvedélyének
köszönhetően deríti ki a Palánkosban történt gaztettek közötti összefüggéseket.
Flavia csak néhány kellemes órát szeretett volna eltölteni Bishop's Lacey-ben a karneválon. Megkéri az idős cigányasszonyt, hogy jósoljon neki kristálygömbjéből, de baklövést baklövésre halmoz, s a jósnő sátra felgyullad. Flavia mindent helyre akar hozni, de tenni vágyásával az ellenkezőjét éri el, szerencsétlenséget hoz a cigányasszony fejére. A jósnőt éjnek évadján támadás éri a saját kordéjában. Vajon ez annak a helyi mendemondának a következménye, hogy őt okolják egy kisbaba évekkel korábbi elrablásáért?
Flaviát nem hagyja nyugodni a dolog, még akkor sem, mikor „hőn szeretett” nyomozótársával, Hewitt felügyelővel kell osztozkodni az ügyön. De hogy kapcsolódik a bűntény az eltűnt csecsemőhöz? Mialatt Flavia ezen töpreng, egy másik holttestre bukkan…
Hűséges kerékpárján, Gladysen járja a vidéket nyomok után kutatva, s eközben találkozik egy elegáns művésznővel, akinek a birtokában van egy igen kivételes tárgy, egy portré, amely segít fényt deríteni a legnagyobb rejtélyre: milyen is Flavia legbelül?



Cselekmény:

Képtalálat a következőre: „a jósnő kristálygömbje borítók”Egy vásárban ott van a cigányasszony sátra. Benne Flavia, akinek a jósnő a kristálygömje segítségével mond néhány dolgot Flaviának, amelyek persze valós tények, de mindezt a nővéreitől tudja a jós. Fizettek, hogy a cigányasszony viccelje meg Flaviát. Viszont a lány annyira megrémül, hogy felgyújtja a sátrát a cigányasszonynak, ezért felajánlja a birtok egy részét, hogy ott el lehet. Ám éjszaka folyamán megtámadják az öregasszonyt. Mikor Flavia rátalál még életben volt és beviszik a kórházba. Megjelenik a jósnő unokája Porcelain, aki akadékoskodva próbál segíteni Flaviának felderíteni, hogy mi történt a nagyival. Nyomozás közben egy másik hulla is előkerül és az ügyet továbbra is Flavia oldja meg a rendőrség helyett.



Értékelés:

Képtalálat a következőre: „a jósnő kristálygömbje borítók”Egy újabb Flavia de Luce rejtély.
A borító most is elnyerte a tetszésemet a magyar nagyon szép lett. A fülszöveg szintén nem árul el sok mindent a történetből szóval az is egy jó pont. A címe pedig, amint már azt megszokhattuk unalmas és fantáziátlan.
Ebben a részben is benne van minden, ami egy jó Flavia részhez kell. Hullák vagyis ebben csak egy hulla és egy sebesült, gonosz és undok nővérek, rengeteg kémia, na és persze maga a bűntény, amelyre csakis Flavia találhatja meg a megoldást.
Képtalálat a következőre: „a jósnő kristálygömbje borítók”Az alapkoncepció adott. Kis város benne a rejtélyek és egy rendkívül okos és kiváncsikislány, aki a rendőrséget beelőzve nyomoz, kutat és kérdez. A falusi pletyka mindig segítség, Dogger, a jó öreg karbantartó, szintén hasznos figura, mert ki más segítene flaviának a rejtélyekben?
Egy számomra idegesítő alak van benn az pedig az apa. Nekem teljesen úgy tűnik, mint aki nem foglalkozik a lányaival és nem tudja túl tenni magát azon, hogy Flavi mennyire hasonlít az édesanyjára. 
Nagyon szerethető karakter és rendkívül leleményes a kis kémia zseni Flavia, akinek anya nélkül kellett felnőnie. Bár Herriet körül rengeteg a kérdőjel és biztos vagyok benne, hogy itt valami turpisság van bár hogy mi azt még nem tudom, de valami azt súgja, hogy Herriet még sokat fog szerepelni a történetben.

Porcelain: Akadékosodó és hazudozó. Teljesen unszimpatikus karakter a kezdettől fogva. Habár Flavia gyorsan megbarátkozik vele.

Borító: 5/5

Történet: 5/4

Moly: 89%

Idézetek: 

Daffy számára semmi sem jelentett nagyobb élvezetet, mint a gőzölgő kádba mártózni egy könyvvel, ahol addig áztatta magát, amíg a víz ki nem hűlt.
– Olyan, mintha az ember a saját koporsójában olvasna – mondogatta aztán –, csak anélkül, hogy büdös lenne. 


Habár a halál és én nem igazán voltunk régi barátságban, épp csak köszönő viszonyban álltunk egymással.


Akit egy kicsit is érdekli a kémia az olvasson bele! 

Egyéb: 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése