Elizabeth Lenhard: Az erő egysége

Szerző:  Elizabeth Lenhard
Cím:  Az erő egysége (WITCH 1)
Eredetei cím:  Witch - The Power of Five
Kiadó:  Egmont
Kiadás éve:  2005
Eredeti kiadás:  2004
Fordította:  Kálmán Judit
Műfaj:  fantasy, gyermek- és ifjúsági irodalom
Oldalszám: 152. oldal

Fülszöveg:

"Amikor Will Heatherfieldbe költözik, nagyon örül annak, hogy még egy új lány van a suliban. Ő Taranee. Mindketten összebarátkoznak Irmával, Cornéliával és Hay Linnel. Mindez azonban nem csak a véletlen műve: hatalmas erő löki a lányokat egymás felé. Mágikus átalakulásuk hihetetlennek tűnik, ugyanakkor tagadhatatlan ténynek bizonyul. Együtt vágnak neki a kalandoknak, hogy felfedezzék, mire is képesek."

Ráhangolódás:

Igazából nem is tudom milyen téma köthető hozzá, amelyről beszélni kellene. Alapvetően ez egy gyerekek számára készült boszorkányos sztori, ami a barátság erejére épül.
Hmmm. Akkor legyen a barátság.
Érdekes az emberi agy, amikor barátságról van szó...Nos amióta úgy a felnőtt szférába tartozok (munkás ember haha), azóta egyszerűen nem találok valakit, aki tiszta szándékkal közeledne irányomba. Mindig csak azért keresik fel szerény személyem, mert nekik kell valami vagy segítség, vagy meghallgassam a bajaikat, de hogy megkérdezzék, hogy hogy vagyok vagy valami az már luxus. Egyszerűen ez annyira elszomorít és pontosan ezért hiányoznak az iskolás évek. Sokkal őszintébbek voltak az emberi kapcsolatok, mint ahol most vagyok. Lehet hogy ez máshol másképp van, én ezt tapasztalom.
Még, ami hátráltató tényező a barát szerzésben az a generációkülönbségek. Amíg suliban, azért hasonló korúak voltak összezárva a munkahelyen ezzel szemben a 20-60-ig mindenki megtalálható.
És igaz a mondás...Nő és férfi között nem létezik barátság.

Történet:

5 fiatal lány barátságot köt, majd kiderül, hogy a sors keze volt a dologban, mert ők lettek Kondrakar szívének őrzői. Ezáltal pedig át tudnak változni és különböző világok lényeivel kell megküzdeniük.

Véleményem:

1. mondat:

" Taranee Cook az első lépéseket tette új iskolája udvarán."

(1 oldal)

Még egyenlőre sablonosak a karakterek, sablonos vontatott történet. Viszont egy nagy egésznek a bevezető része, így ezt muszáj volt lassan bevezetni, hogy megismerjük a szereplőket és a helyszínt. Szépen sorjában bontakozik ki a lányokban a képességeik, ami elég lassú bevezetésnek tűnhet, de nagyszerű megalapozása az egésznek.

"– Ez… nem én vagyok – suttogta, miközben karjait a tükör felé nyújtotta."

(73. oldal)

Határozottan gyerekeknek szól. Felnőtt fejjel unalmas, így az első rész vontatott a cselekmény, sőt nincs is. Nem is lehet nagyon semmit mondani erről a könyvről. A sorozat nagyon híres volt és remélhetőleg a könyveket olvasták rendesen. A könyvekhez híven sokkal jobban ki volt fejtve az egész, bár gyerekesek a párbeszédek. Sosem értettem miért kell a gyerekeket gyerekesnek gondolni. Na szóval biztos értitek. Az egyik  legérdeklődőbbek és legeslegjobb befogadóak a gyerekek, olyan az agyuk, mint a szivacs, amin persze nem szabad csodálkozni, mert rengeteg rengeteg dolgot kell megtanulniuk, de ha nem tanítjuk őket meg a dolgokra konkrétan baszhatják a szivacs agyukkal. Na ez a könyv is valami agyhalottnak tekinti a gyerekeket és azt hiszi gügyüke párbeszédekkel és nulla történésekkel sokkal befogadóbbak lesznek a célközönség számára.

Utolsó mondat:

"Hogy jobbra-e vagy rosszabbra, arról egyenlőre fogalma sem volt."

(151. oldal)

Borító: 5/5

Történet: 5/3

Moly: 76%

AJÁNLÓ:

Igazából elsősorban ifjú hölgyeknek (általános iskolás lányoknak) ajánlom, akik csökkent agyúak egy cseppet, bár ha jól emlékszem, mintha a többi rész egy cseppet értelmesebb lett volna, de ez...Szerintem mondjuk, aki a sorozatért rajongott az mindenképpen fogjon bele, de felnőtt fejjel borzasztó bugyuta és rém egyszerű.

Több infó:

https://moly.hu/konyvek/elizabeth-lenhard-az-ero-egysege