Kiera Cass: A szirén

Szerző:  Kiera
Cím:  A szirén
Eredetei cím:  The Siren
Kiadó: GABO
Kiadás éve:  2018
Eredeti kiadás: 2009
Fordította:  Gondáné Gaul Éva
Műfaj:  fantasy, ifjúsági
Oldalszám:  296

Fülszöveg:

" EGY ÖRÖKKÉVALÓSÁG ÓTA VÁRTAM ERRE!

De még tovább is hajlandó lettem volna várni rá. Arra lettem teremtve, hogy megcsókoljam ezt a fiút, az volt a sorsom, hogy a karjában tartson. Minden óvatosságról megfeledkeztem, és magamhoz vontam, azt kívánva, bárcsak még közelebb kerülhetnénk egymáshoz.

MI VOLTUNK A CSILLAGOK.

MI VOLTUNK A ZENE.

MI VOLTUNK AZ IDŐ."

Ráhangolódás:

"Liznek

Mert ő egy olyan lány, aki megérdemli, 

hogy dalokat énekeljenek róla, verseket írjanak hozzá, 

és könyveket ajánljanak neki."

A szerelem egy összetett érzés, a másik ember egész lényére irányuló komplex vonzalom. Ez a vonzalom a másik ember egész lénye felé irányul, és a külső megjelenéstől, a lelki közösség harmóniáján át, a nemi vágyakozásig bezárólag, – mindent magába foglal. A szerelemnek csak úgy, és akkor van értelme, ha beteljesedett vágyakozásról, kölcsönös vonzalomról van szó. Amennyiben a szerelem nem ilyen, úgy értelmetlen.

Sokat kerestem és kutattam a témában és végre megleltem a választ a kérdésemre. Az a baj, hogy sokan félreértik a szerelmet és olyankor is használják ezt az szót, amikor nem is odavaló a kifejezés. Nagyon sokan a testi vonzalom vagy a egy beszélgetés során kialakult érdeklődést is annak tekintik. A szerelem célja a boldogság, így a viszonzatlan "szerelmet" nem is lehet annak tekinteni, sőt tovább megyek, ha viszonzatlanul szeretünk valakit pusztán a külsőségekhez vonzódunk az adott illetőben és idealizáljuk azt az állapotot, amikor együtt lennénk. Sajnos ilyenkor nem az illetőbe vagyunk szerelmesek, hanem annak a minimális számú kapcsolódási pontba, amit kialakítottunk az adott célszeméllyel. Én is így jártam. Összekevertem a vonzódást a szerelemmel, mint ahogy sokan mások. Tapasztalatból tudom, ha ezzel szembesítjük az embereket dühösek lesznek. Nem magukra vagy a személyre, akit reménytelenül "szeretnek", hanem rám, hogy mégis miért kérdőjelezem meg az ő érzéseiket. A világ legnagyobb elméi és tudósai sem képesek meghatározni pontosan a szerelem vagy bármelyik komplex érzés lényegét. Én sem. Nem is hiszek pontosan ezért a szerelemben. Ahány ember annyi felfogás a szerelem intézményével kapcsolatban, úgy hogy én az igaz szeretetben hiszek, amikor egyszerre szeretjük a külsejét,  összhangban vagyunk és szexuálisan is vonzódunk az illetőhöz.

Történet:

Egy fiatal lány épp épp a családjával hajózik, mikor a hajó elsüllyed és mindenki megfullad. Vagyis majdnem mindenki. Kahlen könyörgött, hogy életben maradhasson és az Óceán meghallotta a kérését. Szirénné változtatta így az életét 100 év szolgálattal válthatja ki. Szirénként nem eshet semmi bántódása kvázi elpusztíthatatlan. Emberek közt lehetnek és élhetik a "rendes" életüket. Egy évben egyszer-kétszer énekelniük kell és táplálniuk az Óceánt.

Kahlen már fiatal nőként is arra vágyott, hogy egy fess fiatal ember felesége lehessen, de erre még legalább 20 évet várnia kellett volna, de találkozik Akinlivel. Beleszeret és ezzel az Óceán összes szabályát megszegi.

Véleményem:

1. mondat:

"Furcsa, milyen képek maradnak meg bennünk, és mire emlékszünk, amikor mindennek vége."

Rengeteg szirénekkel kapcsolatos történet kering az interneten, de ilyen kreatívat és ember közelit még nem olvastam.
Keserédes olvasmány. Kahlen  a kötelességtudó szirén, a rangidős és a leglelkiismeretesebb közülük. Az Óceán mindig figyelt arra, hogy a szirénjei ne legyenek magányosak, így legalább ketten voltak ,fiatal lányok, akik nem anyák és nincsenek férjnél. Míg a többiek azonban el tudtak merülni a hobbijukba vagy éppen a szociális életben és lekötötték a gondolataikat, Kahlennek csakis egy álma volt az, hogy férjhez mehessen. Abban a korban, melyben született ez volt elvárt a lányoktól és Kahlen egy rendkívül kötelességtudó személyiségnek ismertük meg egészen addig, míg nem találkozik azzal a férfival, aki beleszeretett egy néma lányba

"Talán nem az a kulcsa a továbblépésnek, hogy minden érzelmemet elfojtom, hanem arra az egyetlen érzésre kell összpontosítanom, ami mellett az összes többi jelentéktelennek tűnik."

A szerelem, mint egy megfoghatatlan érzés.  Oly vitatott téma és senki nem tudja definiálni. Talán a legjobb, legmegfoghatóbb és legjobban emészthetőbb magyarázatként ez a könyv szolgál. Gyönyörűen van benne megfogva az a boldogság és szenvedély, melyről a szerelmesek folyamatosan beszélnek és az átlag emberek fel sem foghatják ennek a magasztos érzésnek a velejáróit, többek közt a fájdalom, ami a szerelmeseket elszakítja egymástól. 

Az Óceánt az írónő bizonyos szinten apaszereppel ruházta fel. Egyetlen szirénje van, aki akkor is felkeresi mikor nem hívja őket és az Kahlen, pontosan ezért ragaszkodik hozzá annyira a regényben. A többi szirén inkább fél tőle, de a kötet megteremti az ideális egyensúlyt a végére. A meg nem értett gondoskodó apa és az ijedt lányok. 

Nem szabad elmennünk a szereplők sokszínűsége mellett sem. Kahlen a kötelességtudó, az örök álmodozó és akit emészt a bűntudat a halálba küldött emberek miatt. Aztán ott van Miaka. Egy festőművész, aki lefoglalja magát és beletemetkezik a hobbijába. Elizabeth inkább a szociális életben keresi önmagát és nem gondolkozik a halálba kergetett embereken. Padma a legfiatalabb szirén egy keleti országból, ahol az apja kegyetlenül bánt vele így még félénk nagyon. 

"A könyvek világát mindig biztonságosabbnak tartottam a sajátomnál."

Negatívumként talán csak azt tudnám meg felhozni, hogy az idő érzékeltetése ritka pocsék. Egyedül abból eshet le az olvasónak, hogy mennyi idő telik el, hogy megmondják, hogy x év múlva. Semmi évszak változás vagy, hogy a fejezetenkénti x idő múlva. 

Éppen emiatt kicsit túl gyorsnak éreztem a végét, bár ott egy gyorsan alakulóban levő tényező miatt nem lehetett nagyon várni. A lezárás keserédes teljesen illet a könyv egész hangulatához. Pont a megfelelő még nem nyálcsorgatós romantika, de valamilyen szinten mégiscsak happy end.

Utolsó mondat: 

"A ragyogó kék szempárba néztem és éreztem csak ez számít"

Borító: 5/5

Történet: 5/4.5

Moly: 82%

AJÁNLÓ:

Azok, akik szeretik a szirénes, óceános, romantikus könyveket mindenképp kötelező darab. Bár a szerelmi szál egy cseppet sablon azt mindenképp hozzátenném, hogy tud újat mutatni ezzel az Óceános szirénes köntösben.

Kiera Cass rajongóknak szintén ajánlom hisz még a Párválasztó előtt íródott könyv hangulatában és stílusában hű az utódjához, a világhírűvé lett America sorozatához. Egy kötetes, bár egy folytatás  egy másik szirénnel kedvemre való lenne, ez a kötet egy teljesen lezárt kerek egész. Minden szálat elvarr és viszonylagos happy enddel zár.

Több infó:

https://moly.hu/konyvek/kiera-cass-a-sziren