Szerző: Tony Diterlizzi, Holly BlackCím: A varázskő (Spiderwick krónika 2.)
Eredeti cím: The seeing stone
Kiadó: Ciceró
Kiadás éve: 2004
Eredeti kiadás: 2003
Fordította: Till Tamás
Műfaj: fantasy, mese
Oldalszám: 106 oldal
Fülszöveg:
"Amikor Mallory és Jared megpróbálja kimenteni Simont a koboldok fogságából, egy varázskövet használnak, melynek segítségével a láthatatlan dolgok is láthatóvá válnak."
Ráhangolódás:
"nagyanyámnak, Melvinának,
aki azt mondta, hogy nekem pont egy ilyen
könyvet kellene írnom,
amire én azt válaszoltam,
hogy az sohasem fog sikerülni."
H.B.
Nem régen fedeztem fel, hogy erről a nem mindennapi kis történetről film is készült! Néhány nagy filmes ismerősöm megerősítette, hogy nagyon kis aranyos film. Azt hiszem az első részt dolgozza fel főleg viszont, ami engem igazán meglepett és kb. életem felfedezéseként élem meg az az, hogy a kedvenc színészem játszik benne. Freddie Highmore! Ha valakiknek ez nem mond sokat akkor az Arthur és a villangók mindhárom részében ő volt a főszereplő kissrác, a Charlie és a csokigyár újabb részében is fantasztikus alakítást nyújtott. A szeretet szimfóniájában ő varázsolta el a nézők szívét. De hogy egy sorozatot is említsek, ami érintett révén igazán közel hozta a szívemhez az a Doktor Murphy. Szóval egy nagyon jó színész játszik benne mindenképp ajánlom!
"Arthur Rackhamnek,
akinek azt kívánom,
hogy másoknak is annyi ihletet
és bátorítást adjon, mint nekem."
T.D.
Cselekmény:
Mivel Jared megtartotta a könyvet, amelyet Nyüsszentyű tanácsának ellenére nem pusztított el, így sajnos Simon látta kárát a tettnek. A koboldok emberi szemmel láthatatlanok. Könnyedén és gyorsan elragadták Simont. Mallory és Jared megkeresik a varázskövet, melynek segítségével megmenthetik testvérüket a koboldok fogágából...ha még él. Miközben a mentés zajlik összebarátkoznak egy állatbarát kobolddal, Malacvisíttal, aki segítségükre van.
Vélemény:
1.mondat:
"Későre járt már, amikor Jared leszállt az utca alsó végében lévő buszmegállóban."
(1. oldal)
Annyira aranyos a borítója ennek a résznek. A kis apró firkálások és a színek nagyon megnyerőek. Az elején az a varázsköves kép pedig, ahogy Malacvisít kapaszkodik Jared hátán, hát az elképesztően cuki.
Tehát engem megvett a külseje, mondjuk az nem tetszett, hogy ilyen kis vékonyka, de mondom a betűtípus...hát mit nem mondjak azép nagy. Szerintem 1 óra alatt kiolvastam. Kis könnyed olvasmány látszik rajta, hogy ez nem az én korosztályomnak íródott.
Viszont nem tudnám igazán megmondani melyik korosztálynak is való volna. Az első kis aranyosabb bevezető rész után jönnek az izgalmak és hát benne van a pakliba, hogy Simont talán már meg is ették a koboldok. Nem tudom nem egy gyerekkönyv jutna erről eszembe...na meg a roston sült cicákról se feledkezzünk meg.
Összeségében az elmondható, hogy itt már beindulnak a kalandok de nem sok lénnyel találkozunk még, azokból is inkább a barátságosabb fajtákból.
Sajnáltam, hogy Nyüsszentyű ilyen keveset szerepelt, de mikor elkapták a grabancát az tetszett.
A két főbb szereplőnknek, Mallorynak és Jarednek, egy teljesen másabb, de sokkal szimpatikusabb jellemét ismerhettük meg. Jared továbbra is megmaradt a habókos állatbarátnak, aki egy cicáért no meg akár egy főnixért is képes a végsőkig elmenni.
A rajzok tetszenek, bár kevesebb volt benne mint az első részben. Van benne egy-kettő ami egy kicsit undorító és a koboldnyál szembe helyezésével is voltak némi problémáim, azért kibírhatő, sőt.
Gyorsan lehet vele haladni lineáris az egész történet, viszont a téma és a rajzok miatt idősebbeknek ajánlom elsősorban.
Utolsó mondat:
Tehát engem megvett a külseje, mondjuk az nem tetszett, hogy ilyen kis vékonyka, de mondom a betűtípus...hát mit nem mondjak azép nagy. Szerintem 1 óra alatt kiolvastam. Kis könnyed olvasmány látszik rajta, hogy ez nem az én korosztályomnak íródott.Viszont nem tudnám igazán megmondani melyik korosztálynak is való volna. Az első kis aranyosabb bevezető rész után jönnek az izgalmak és hát benne van a pakliba, hogy Simont talán már meg is ették a koboldok. Nem tudom nem egy gyerekkönyv jutna erről eszembe...na meg a roston sült cicákról se feledkezzünk meg.
Összeségében az elmondható, hogy itt már beindulnak a kalandok de nem sok lénnyel találkozunk még, azokból is inkább a barátságosabb fajtákból.
Sajnáltam, hogy Nyüsszentyű ilyen keveset szerepelt, de mikor elkapták a grabancát az tetszett.
A két főbb szereplőnknek, Mallorynak és Jarednek, egy teljesen másabb, de sokkal szimpatikusabb jellemét ismerhettük meg. Jared továbbra is megmaradt a habókos állatbarátnak, aki egy cicáért no meg akár egy főnixért is képes a végsőkig elmenni.
A rajzok tetszenek, bár kevesebb volt benne mint az első részben. Van benne egy-kettő ami egy kicsit undorító és a koboldnyál szembe helyezésével is voltak némi problémáim, azért kibírhatő, sőt.
Gyorsan lehet vele haladni lineáris az egész történet, viszont a téma és a rajzok miatt idősebbeknek ajánlom elsősorban.
Utolsó mondat:
"Nem lett volna szabad elvenned tőle azt a követ."
(106. oldal)
Borító: 5/5
Történet: 5/5
Moly: 88%
AJÁNLÓ: Kis aranyos történet. Megszeretteti az olvasást. A szereplők édesek ugyanakkor veszélyesek is. Mindenesetre ajánlanám 6 éves kortól, mert azért vannak benne eléggé gyomorforgató részek. Na és később még mi lesz itt. Jajj Jajj
Továbbiak:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése