-->

2018. július 4., szerda

Robert Galbraith: Kakukkszó

Szerző: Robert Galbraith
Cím: Kakukkszó (Cormoran Strike 1)
Eredeti cím: The Cuckoo's Calling
Kiadó: GABO
Kiadás éve: 2014
Eredeti kiadás: 2013
Fordította: Nagy Gergely
Műfaj: krimi
Oldalszám: 546 oldal



Fülszöveg:

"Amikor egy zűrös életű modell lezuhan londoni lakása erkélyéről és meghal, mindenki azt gondolja, öngyilkos lett. A bátyjának azonban kétségei támadnak, és felfogadja Cormoran Strike magánnyomozót, hogy nézzen rá az ügyre.

Strike háborús veterán, aki megsérült Afganisztánban, ráadásul az élete is romokban van. Az ügy pénzügyi mentőövet dob neki, de ennek megvan az ára – minél mélyebben ássa bele magát a fiatal modell életébe, annál sötétebbnek tűnnek a dolgok, és ő maga is annál szörnyűbb veszélynek teszi ki magát…"




Kedvcsinálás:


"Az igazi Deebynek, köszönettel."


"Miért születtél a hulló hóra?
Jöhettél volna a kakukkszóra,
Vagy ha tőkén zöld fürtök ülnek,
Vagy mikor karcsú fecskék gyűlnek
Röpülni távol
Nyár halálától.

Miért haltál birkanyírásra?
Haltál volna az almahullásra,
Mikor a tücsöknek már nem jó,
S a búzaföld is ázott tarló,
S a szél mind felsóhajt,
Annyi szép meghalt."
Christina G. Rossetti: Siratódal


Képtalálat a következÅ‘re: „the cuckoo's calling”Gondolom mindenki belegondolt már abba milyen élete lehetne ha mesés vagyona lenne. Nekem is egyből a könnyebb élet reménye jutott eszembe, de sajnos ez nem igazán így működik. A csillogás mögött bizony ott van az a fekete démon, akit úgy hívnak, hogy élet és a legváratlanabb pillanatokban tudja a tőrét a mellkasodba szúrni. Akár gazdag vagy, akár szegény. Elcsépelt mondás pedig valóban igaz: a pénz nem minden. Ezzel én is egyetértek nem minden, de jó ha van. Mindig azt mondom jobb sírni egy ferrariban, mint egy biciklin, és nagyon sokszor a gazdagok problémái eltörpülnek a szegény emberé mellett.
Az a baj, hogy nagyon sok ember a másik életproblémáit sokkal jobban alábecsüli. Ó neked az semmi, na de az én életem az sokkalta nehezebb és én ezerszer többet szenvedtem, mint te. Az igazság talán abban van, hogy minden embernek megvan a maga keresztje és bizony az a legnehezebb, de viszont az formál minket. A saját keresztünk. Nem másé nem egy "könnyebb" hanem a sajátunk, ami nehéz, de a miénk.



Történet:

Luna Landry egy nagyon híres sötét bőrű modell, aki meghalt és a rendőrség öngyilkossággal le is zárta az egész ügyet. Csak hogy a bátyja egészen más véleménnyel rendelkezik és felkeresi néhai testvére iskolatársát Cormoran Strike-ot. A magánnyomozó, majd segít neki bebizonyítania, hogy ez bizony nem öngyilkosság volt, hanem gyilkosság, amiben ő szentül hisz. Strike, aki egy háborús veterán, akinek nem maradt csak egy fél lába, épp a csőd szélén áll, mert nem megy az üzlet a gazdag menyasszonyával most ment tönkre a kapcsolata. Egy ilyen válságos pillanatában találja meg az ügy és egy csinos frissen eljegyzett titkárnő, Robin Ellacott. Ketten együtt kivallatnak mindenkit, akivel Luna akár az elmúlt egy hónapban is beszélhetett. Szépen lassan Strikenak is nyilvánvalóvá válik, hogy nem öngyilkosság volt az egész és az indíték is megvan. 
A pénz valójában öl, butít és nyomorba dönt.(ha másba nem hát lelki nyomorba).


Véleményem:

"Bár valamennyi dráma és izgalom akadt Robin Ellacott eddigi huszonöt évében, mostmáig még sosem ébredt reggel azzala biztos tudattal, hogy erre a napra egész életében emlékezni fog."
(19.oldal)


Kíváncsi voltam, hogy ez a könyv tud-e  valami újat mondani nekem a krimik terén. Vagy a nyomozó zseni vagy a segédje vagy az áldozat halálának körülményei. Jómagam is meglepődtem, de sikerült neki. Cormoran egy nem átlagos nyomozókarakter és bár rengeteg-rengeteg klisé szerepel benne mégis a műfajba tudott egy kis újat is hozni. Ez azért valljuk be nem kis teljesítmény.
A sztoriban nincs semmi extra. Öngyilkosságnak eltussolt gyilkosság és természetesen csak Cormoran veszi észre azokat a dolgokat, amelyek végül elvezetnek a gyilkoshoz.
Ha jobban belegondolok annyira nem nyűgözött le. Ott vannak a jól bevált karakterek, csak Cormoran lóg ki egy kicsit ő se nagyon, a meglepő csavar, ami nem is volt annyira meglepő, aztán a mellékszereplők sem nyújtottak semmi különlegessebb szálat. A meleg divattervező, a szegény, de jószívű legjobb barátnő, na meg persze a vak rendőrök az összessel találkozhattunk már előző könyv/filmes élményeinkkel kapcsán.

"A hazugságnak nincs értelme csak ha az igazságot veszélyesnek érezzük."
(192.oldal)

Ez a trilógia felvezető könyv is ment volna a süllyesztőbe, hiszen nem mutat semmi újat. Nem különleges nem érdekes nem egyedi. A jól bevált klisék egy kivétellel csak. DE! Ezt a könyvet nem egy átlagos író írta. Ha az írta volna valószínű, hogy most nem nyomogatnám a billentyűzetet. Ugyanis maga J. K Rowling írta a könyvet, akinek köszönthetjük a Harry Potter csodálatos világát. Rowling hatására sok mára már több generáció, köztük én is, várja azt a bizonyos baglyot, ami a felvételi levelünket hozza a Roxfortba. Persze amíg mi "muglik" várjuk a varázslatot Rowling kipróbálta magát ebben a műfajban álnéven halkan megjegyzem, hogy bátran. A mesélős sztorizgatós Rowling az itt volt. A csavar lehetett volna kicsit hatásosabb/egyedibb, de végülis nem volt rossz. Viszont nem mert vállalni. Megmaradt az angol krimi klisé gyártásánál és ez nagy baj. Túlságosan sokan megírtak már egy ehhez hasonló történetet.  A maga műfajában nem volt ez rossz könyv sőt kifejezetten jó volt csak sok újat nem tett hozzá a nyomozós krimikhez. Na de majd a második rész!


Utolsó mondat:
"Percekig tartott mire Strike előásta a réges-rég megtanult versorokat:
Utaznom kell, hogy fenékig ürítsem
az életet; tudtam mindig örülni
tudtam szenvedni, másokkal, akik
szerettek, és egymagam;partjainkon, 
s mikor az esős Hyadok kavarták 
a sötét tengert: nagy lett a nevem..."

Borító: 5/4 szerintem nem igazán illik a sztorihoz meg hát nagy az ellenszenv a kemény kötettel. A sorozatos meg még úgy se. 

Történet: 5/3.5 3 lenne ha nem Rowling írta. 

Moly: 86%


AJÁNLÓ: Ez nem egy Harry Potter tehát akik azt vártak volna Rowlingtól tegyék le. Én pénzt tuti ki nem adnék érte, mert számomra csak egyszer olvasós volt. Nem generált bennem sem feszültséget sem izgalmat. Viszont akik imádják a krimiket és nem félnek a klisé halmazódásától azok bátran olvassák. Számomra akkor jó egy könyv vagy film ha az érzelmeket hoz ki belőlem. Ez a könyv ennek nem felelt meg. Egy átlagos krimi, amely még a karaktereit sem szeretette meg velem.


Még több:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése