Az irodalom és a költészet egy kultúránk alapvető pillérei, melyek hatalmas hatással vannak az emberek életére. Azonban gyakran az olvasás és a versek megismerése háttérbe szorul a mindennapi élet zajában. Ennek megváltoztatására szolgál az évente megrendezett Magyar Költészet Napja, melynek célja, hogy ösztönözze az embereket, hogy ismerjék meg és szeressék a magyar költészetet.
Története:
Az első ilyen ünnepet 1956 júniusában tartották, a nyári ünnepi könyvhéten, és csak 1964-ben kapcsolták József Attila születésnapjához. Mintául a Szovjetunió szolgált, ahol 1955-től kezdve tartottak ilyen ünnepet. A következő költészeti ünnepet 1961-ben tartották, majd az Magyar Írók Szövetsége javaslata alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Osztálya 1963-ban döntött az ünnepnap április 11-re időzítéséról. Kezdetben a súlypont a munkásmozgalmi líra volt, később az ünnep egyre inkább eltávolodott ettől. Egyike a kevés számú ünnepnek, amely a Kádár-korszakban született, és a rendszerváltás után is folytatódott.
Az ünnepet Magyarországon kívül a szomszédos országok magyarlakta területein is megünneplik.
Az ünnepet Magyarországon kívül a szomszédos országok magyarlakta területein is megünneplik.
Témája:
A Magyar Költészet Napja azonban nem csak a múltra emlékezik vissza, hanem a jelenre és a jövőre is fókuszál. Az ünnepen több rendezvény is megrendezésre kerül az országban, mint például költői estek, irodalmi előadások, vers- és prózamondó versenyek, irodalmi séták és kiállítások. A jelenben is folyamatosan megújul és új tehetségek tűnnek fel a költészeti színtéren. Mindezek azt mutatják, hogy a magyar költészet jövője is igen ígéretes, és fontos, hogy minél több ember megismerje és megkedvelje a magyar költészetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése